A síkban, a térben többdimenziójú városi közlekedés kihívásai
Az innováció eredményeinek tömeges használata a városi közlekedésben hogyan hat a közlekedő (gyalogos, járművezető, utas) identitására?
Felkészült-e a többdimenziós városi közlekedésre a településfejlesztés, - rendezés?
A városfejlesztési stratégiák kalkulálnak-e szükséges infrastruktúra követelményével, technológiával és a városszociológiai hatásával?
- A városi közlekedés síkban már több dimenzójú Budapesten és a nagyobb városokban. A földön, föld alatt, levegőben, vízen, víz alatt pedig tömegessé válnak azok a járművek, közlekedési eszközök és -rendszerek a következő két-három évtizedben, amelyek jelenleg innovációs szakaszban vannak.
- Az indiviuális, egyszemélyes közlekedési eszközök (elektromos kerékpár, roller, egykerekű, gördeszka, segway, stb.) mellett dinamikusan fejlődik a PRT (Personal rapid transit), más néven podcars tömegközlekedési mód, amely kis automata járművekkel rendelkezik, amelyek speciálisan épített útvonalak hálózatain működnek.
- Az úttest, a járda, mint közlekedési infrastruktúra mindezekhez már kevés.
Mi itt a teendő? Mit kínál a probléma megoldására az innováció, hogy a közlekedő identitása megmaradjon, a saját jármódjában és biztonságosan közlekedjen?
ÚJRATERVEZÉS, SZABÁLYOZÁS: halaszthatatlan
Mindenképpen veszélyforrás a gyalogosra a járdán kerékpározás, gördeszkázás, rollerezés, segway-közlekedés, stb., viszont ezeknek az úttestre való terelésük számukra válik veszélyessé.
A szabályozás, a KRESZ itt elmarad a való élet szükségeletétől, az eligazító, figyelmeztető felfestések kevésnek bizonyulnak.
E-rollerek: Budapest egyszerre rajong és viszolyog
„Keresztben állnak a járdán, arra nem veszik a fáradtságot, hogy az út szélén hagyják ott! Ha így viselkednek a rolleresek, csak a város ellenszenvét vívják ki, pedig az ellenkezője lenne a cél, hogy megkedveljék az emberek az elektromos járgányokat” - mondja egy fiatal, akit a Batthyány tér és a Lánchíd között szólítunk meg.
A járdával közös kerékpárút harmadát foglalja el egy elektromos roller, amit keresztbe rakva hagyott ott utolsó utasa péntek délután. Tesztelés alatt áll a Lime rollerrendszere Budapesten, ezért fontosak a tapasztalatok. Az Euronews az első felhasználók egyikét, Pétert is kérdezte, aki idén ünnepli 50. születésnapját. Szabadúszó vállalkozóként több helyre jár dolgozni: „Szerintem szuperek ezek az elektromos rollerek! Sokkal könnyebb így közlekedni a belvárosban, mint autóval! Tényleg gyorsak, ezért a járdákon ésszel kell használni.” A welovebudapest.com erről így ír: „a járdán nem túl jófejség használni, mert 25 km/h sebességgel repeszt, ami a gyalogosok között elég sok”.
Szabályozzák Németországban az elektromos rollerek használatát
Elfogadta pénteken a német törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) az elektromos meghajtású rollerek használatának szabályairól szóló kormányrendeletet, így várhatóan nyártól legálisan lehet használni ezeket a járműveket Németországban.
Bundesrat több módosítással fogadta el a rendeletet, a legfontosabb az, hogy a kormány eredeti elképzelésével szemben nem lehet majd a járdákon közlekedni elektromos motorral működő rollerrel.
A másik fő módosítás szerint a lassabb, legfeljebb óránkénti 12 kilométeres sebességre képes elektromos rollereket is csak 14 éves kortól lehet használni, szemben a kormány által javasolt 12 éves korhatárral.
A Bundesrat döntése szerint a kormány által részletesen kidolgozandó szabályok alapelve az lesz, hogy a lassabb, és a gyorsabb, legfeljebb 20 kilométeres végsebességre képes elektromos rollerekkel is csak a kerékpárutakon, a kerékpársávokban és a közös használatú busz- és kerékpársávokban lehet közlekedni. Bukósisak viselése nem kötelező. Külön jogosítvány sem szükséges, de felelősségbiztosítást kell majd kötni az elektromos meghajtású rollerekre.
A szövetségi kormány az elektromobilitás elterjedését igyekszik ösztönözni a nagyvárosok útjain egyre gyakrabban látható elektromos rollerek használatának szabályozásával.